Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Az Európai Unió 2012/27/EU energiahatékonysági irányelvében meghatározott 20%-os energiafelhasználás csökkentési vállalásoknak Magyarország is szeretne megfelelni. Ezért egy újabb, a vállalatokat energia megtakarításra ösztönző eszköz került bevezetésre 2017. január 1-től. Lehetőség nyílik ugyanis társasági adókedvezmény igénybevételére energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén.

Az adókedvezmény mértéke 

Minimum az elszámolható költség 30 %-a, de mikro- és középvállalkozások további 20 és 10%-kal tudják növelni az adókedvezményt.

Földrajzi elhelyezkedés/ vállalat méreteMikro- és kisvállalkozásKözépvállalkozásNagyvállalkozás
Budapest50%40%30%
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Pest tervezési statisztikai régió65%55%45%

Az adókedvezmény legfeljebb a számított társasági adó 70%-os mértékéig vehető figyelembe.

A fentiek alapján, ha például egy középvállalkozásnak minősülő vállalkozás 250 millió forint értékű, energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházást tervez végrehajtani Somogy megyében, akkor az adókedvezmény feltételeinek való megfelelés esetén, – illetve feltételezve, hogy a beruházáshoz más állami támogatást nem vesz igénybe – a beruházás után jelenértéken összesen maximum 137,5 millió forint adókedvezményt vehet igénybe, hat egymást követő évben döntése szerint elosztva, de minden esetben maximum a társaságiadó-fizetési kötelezettsége 70%-áig.
A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a jogszabályi feltételek teljesülése esetén főszabály szerint a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő öt adóévben van lehetőség.

Milyen költségeket vehetek figyelembe?

A vonatkozó jogszabályi definíció alapján olyan beruházások, illetve felújítások tartozhatnak ide, melyek az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményezik, illetve melyek révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia

fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Ilyen beruházás vagy felújítás lehet például az épületek szigetelése, a nyílászárók lecserélése, a klímaberendezések korszerűsítése vagy akár az adott vállalat által folytatott tevékenységet érintő energiahatékonysági intézkedések végrehajtása is (például kompresszor korszerűsítése).

A műszaki szempontok vizsgálata mellett fontos azonban a vonatkozó adózási jogszabályok figyelembevétele is, tekintettel arra, hogy nem minden, az energiahatékonyság növelését célzó beruházás költsége jogosít adókedvezmény igénybevételére.

Az adóhatóság által nyilvánosan közzétett ellenőrzési tapasztalatok alapján a jogosulatlanul igénybevett energiahatékonysági beruházások többsége a napelemes rendszerek kivitelezéséhez köthető. Az adókedvezmény igénybevételének feltételeit szabályozó kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a költségeket, melyek az adókedvezmény igénybevételének szempontjából nem minősülnek elszámolható költségnek. Ilyen, nem elszámolható költség például a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége. Azaz, ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére képes, akkor a napelemes beruházás költsége az adókedvezmény számítása során nem vehető figyelembe. Ugyanakkor, ha az energiatermelő berendezés villamosenergia-termelésre nem képes, hanem az energiát az adózó saját fűtési, hűtési vagy ipari hőtermelési céljára állítja elő (ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú, a gázmotoros hőszivattyú, a napkollektor, a saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés), akkor ezen tárgyi eszköz bekerülési költsége már figyelembe vehető az elszámolható költségek meghatározása során.

Az adókedvezmény igénybevételének igazolása

A jogszabály előírja, hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételekor a vállalkozásnak rendelkeznie kell energetikai auditor által kiállított igazolással, amely alátámasztja, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül.

Mekkora megtakarítást jelent ez valójában?

Mivel az energetikai jellegű beruházások általában igen költségesek, a több tízmillió Ft-os értéket is elérhetik, ezért a magas beruházási igény mellett a megtérülésük is hosszabb időbe telik, akár 10+ év is lehet.  Ha egy beruházás 50%-át adókedvezmény formájában leírhatjuk, akkor pl. alapesetben egy 10-12 év megtérülési idejű napelem beruházás megtérülését akár  5-6 évre is levihetjük.

forrás: adozona.hu